Tegnap ismét egy kötelező, numerikus értékhez kötött,
forduló ponthoz érkeztem, úgy tűnik mindenki örömére.
De nézzük csak mit képvisel számomra ez a numerikus sarokkő.
Nos előre kell bocsátanom hogy egy nappal előtte, aznap és egy
nappal utána sem éreztem semmilyen állapot béli változást...
Akkor talán ebből kifolyólag nincs is?
Kötnöm kellene saját fizikai és mentális állapotom(hanyatlásom)
tapasztalását bármilyen numerikusan kreált értékhez, amikor is
összesítve kellene megállapítanom hogy ez az év kevésbé volt jobb
vagy rosszabb, sikeresebb vagy sikertelenebb, vidámabb vagy
szomorúbb mint az előzőek közül akármelyik is... illetve lesz
másmilyen a következő... amit remélhetőleg végig tudok járni a
következő numerikus kilométerkőig?
Évekre vetíteném ki állapotom és érzéseim változásait?
Megtett és kihagyott pillanataimat?
Jó és gyakrabban rossz hangulataimat?
Elnéző de olykor megvető mosolyomat a világ felé,
sikolyomat a folyamatosan ismétlődő mókuskerék 24 óráimra,
az évszakokhoz és napszakokhoz köthető ujra és ujra azonos dolgok
átbeszélését... immár 46 ik éve?
Években kellene mérnem tapasztalásom, saját belsőm, környezetem és
kettőnk kapcsolatában... mikor pillanatokra vetítve sem tudom
követni és magyarázatot adni a történésekre?
Felépítjük saját, fordulópontokhoz és mondvacsinált eseményekhez kötött,
életciklusunkat... igazodva a sarokkövekhez... hatalmas léptékekben
próbálunk gondolkodni, közben pedig az apró pillanatok által kreált
helyzeteinket sem tudjuk megfejteni és méltóképpen megélni.
Talán túl sokat kapunk ajándékba... amivel lássuk be nem tudunk mit
kezdeni, nem tudjuk kitölteni tartalommal, "idő teljen" cselekvésekbe
temetkezünk, közben meg csodálkozunk milyen gyorsan eltelt megint egy év.
Mit is csináltam? Fontosnak vélt emlékeimet összesítve rájövök hogy ezekre
időben mennyire kevés is elég lett volna.
És a többi részt mivel töltöttem meg?
Irigylem a kérészeket... egy napba koncentrálva megélni a MINDENT.
Utána méltósággal és elégedett mosolyal arcomon itthagyni a fölösleges IDŐT.
